Liszt Ferenc (1811-1886)

Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője és zongoravirtuóza, aki műveiben későbbi zenei és előadói stílusokat, zeneszerzői technikákat előlegezett meg. Bár a romantika nagy zeneszerzőjeként tartjuk számon, zenéje többek között Debussyre és Richard Straussra, zongoraművei pedig Rahmanyinov életművére is hatottak. A programzene úttörőjeként különálló művészeti ágak egymásba kapcsolódó szellemiségét fölismerve számos művét az irodalomból vagy képzőművészetből merített program köré építette fel. A legbonyolultabb zenekari művekből is képes volt csodálatos hangzású zongoraátiratokat készíteni. Figyelmét a magyar cigányzene is felkeltette, magyar rapszódiáiban számos ismert népies műdalt is feldolgozott. Mint előadóművész, forradalmasította a zongorajátszás szinte minden rétegét, karizmatikus egyénisége pedig magával ragadta a 19. század közönségét. Alapítója volt a Német Zeneegyletnek és a budapesti Zeneakadémiának is – utóbbi, mely később a nevét is felvette, mind a mai napig a világ legjobb zeneoktatási intézményei közé tartozik.