A fából faragott kopjafák és az impozáns, fedett kapuk Székelyföld tárgyi kultúrájának legismertebb elmei.
A kopjafák eredete a 16. századra nyúlik vissza. A hitújítás után elsősorban az elhunyt vitézek sírjára állították, de ma már különböző történelmi emlékhelyeken is találkozunk velük. A székelykapuk olyan kétosztatú, sokszor galambdúccal ellátott kapuk, melyeknek függőleges oszlopait, valamint vízszintes gerendáját faragott, ritkábban festett motívumok díszítik. Előzményeik régi huszárvárak, szakrális épületek és kisnemesi udvarházak előtt álltak. Számos fabútor és mindennapi használati tárgy is az erdélyi fafaragó mesterek munkáját dicséri.
1. hivatkozás >>
2. hivatkozás >>