1994-ben kapott közgazdasági Nobel-díjat John Forbes Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva – „a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzés terén végzett úttörő munkásságért”.
1920-ban született Budapesten. A több Nobel-díjast is kinevelő híres Fasori Evangélikus Gimnázium diákja volt. Gyógyszerész apja kívánságára 1942-ben ő is hasonló végzettséget szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Gyógyszertáruk államosítása után Ausztriába szökött, majd Ausztráliába emigrált. Sydneyben munka mellett végezte el a közgazdasági egyetemet. 1956-ban Rockefeller-ösztöndíjat kapott a Stanford Egyetemre, ahol a Nobel-díjas Kenneth Arrow professzor mellett 1958-ban közgazdasági doktorátust szerzett. Dolgozata már a játékelméletet taglalta: ezen a területen szerzett később Nobel-díjat. A játékelméletet olyan küzdelmeket modellez, melyekben a szembenálló feleknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat, de a pókerhez hasonlóan a blöffölésnek is nagy szerepe lehet.
1964-ben a berkeleyi Kalifornia Egyetem professzora lett, ahol 1990-es nyugdíjba vonulásáig dolgozott. Harsányit Berkeley-ben abba a kutatócsoportba hívták, amely a játékelmélet alapján a szovjet-amerikai leszerelési tárgyalásokat készítette elő. Ő, eleget téve a felkérésnek, a taktikai-stratégiai csoporton belül a játékelméleteket kutatta.
Harsányi János korlátozott információjú játékelméletében a legmarkánsabb különbség a klasszikushoz képest az, hogy a vetélkedő játékos csak korlátozott mértékben ismeri ellenfele célját és a rendelkezésére álló stratégiai eszközeit. Ezzel éppen a szovjet - amerikai tárgyalások jelentettek analóg helyzetet. A szovjet tárgyalódelegáció stratégiai céljain és taktikáján kívül még az sem volt ismert, hogy milyen emberekből áll maga a küldöttség. Olyan modellt kellett tehát kidolgozni, amelynek minden eleméhez hozzá lett rendelve egy valószínűségi érték. Ebből azután matematikai módszerekkel, az alaphelyzet meghatározása után egzakt módon lehet a problémát megközelíteni. Ma már a gyakorlatban igen elterjedt Harsányi korlátozott információjú játékelmélete. Az amerikai állam például az olajkutak árverésein alkalmazta sikerrel. Az elmélet alkalmazásával a korábbiakhoz képest az állam nyeresége megtízszereződött.