Gemenc

A 19. század elejéig, a folyamszabályozási munkálatok előtt a Duna mentén hatalmas ártéri erdők, mellékágak, holtágak állandóan változó szövevénye alakult ki. A folyó állandóan vándorolt, újra és újra átrendezve környezetét. A dél-magyarországi Gemenc mellett az árvízvédelmi töltés nyomvonalát a Duna akkori medrének szélétől viszonylag távol húzták meg. Így maradhatott meg mintegy 150 négyzetkilométeres ártéri terület, amit a folyó, áradásai során, még napjainkban is éltethet vizével.

Ma Gemenc Európa egyik utolsó, nagy ártéri erdeje,. A változatos ártéri viszonyok sajátos növény- és állatvilág kialakulását eredményezték. A kivételes szépségű hullámteret nagyrészt erdő borítja. Ebben található a Kárpát-medence legvastagabb fája, egy 100 év körüli életkorú fekete nyár.

Az ártéri erdőket keresztül-kasul szabdalják a mellékágak és a holtágak, melyek páratlan természeti értékeket rejtenek, erezetként táplálják az erdőt, valamint kiváló szaporodóhelyet biztosítanak a halaknak és kétéltűeknek. Gemencen vízimadarak egész sora talál költő és pihenőhelyet. Itt lelhető fel a világ legsűrűbb fekete gólya költőállománya: a rejtőzködő életmódot folytató, fokozottan védett madarak több fészkéről élő közvetítést láthatunk. Madárvonulás alkalmával sok ezernyi vadlúd és vadréce pihen meg a vizen. Öreg, odvas fákban ritka denevérfajokat találunk. Néhány évtizede ismét Gemenc állandó lakójának tekinthető az európai hód, amelyik amerikai rokonával ellentétben nem épít gátakat, viszont a kisebb fákat előszeretettel döntögeti, hogy hozzáférhessen friss hajtásaihoz.

A Duna-Dráva Nemzeti Park részét képező és a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. által kezelt terület. A területen több ezer gímszarvas és vaddisznó él. Az ártéren eddig három, világrekord trófeájú szarvasbika is terítékre került, egy a 19., és kettő a 20. században. A nagyvad és a madárles egész évben tartogat meglepetéseket, de az nyárutón sorra kerülő szép és érdekes szarvasbőgés megfigyelésére is lehetőség nyílik. Gemenc egyben a természetfotósok egyik kedvelt helyszíne is.

A védett terület egy része tanösvényeken és kisvasúttal is bejárható, de az érdeklődők a csoportos kenutúrák egyikén is végigevezhetnek.


1. hivatkozás >>
2. hivatkozás >>
3. hivatkozás >>