A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb, mocsarakkal és tavakkal tarkított füves pusztája, amely az eurázsiai sztyeppe övezet nyugati peremén, a Tisza mellékfolyóinak öntésterületén található. A vidék szikesedése (a felszíni vizek és talajrétegek szóda és szódabikarbóna tartalmának feldúsulása, és lúgos kémhatásúvá válása) mintegy harmincezer évvel ezelőtt kezdődött, melynek eredményeképpen különleges, itt kialakult fajokban gazdag élővilág jött létre. Ezt az életközösséget, valamint a tájhoz kötődő félnomád állattartás kultúráját a Hortobágyi Nemzeti Park őrzi. A síkságon emberkéz alkotta dombok, kurgánok is jelentős számban találhatók, melyeket a keleti sztyeppékről érkező lovasnomád népek őrdomboknak és temetkezési helyeknek használtak. Az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak mentén épültek fel, többségében a XVII. században, az utazókat kiszolgáló csárdák.
A Tisza szabályozását követően a puszta egy részén a természetes vizes élőhelyekből sok esetben halastavakat létesültek. A szikes puszták és mocsarak, valamint a halastavak kiváló pihenőhelyet nyújtanak azoknak a vándorló madárfajoknak, melyek vízi, és tengermelléki élőhelyekhez kötődnek. Ezek vonulásuk során, Európát átszelve a Kárpát-medence sekély szikes vizeinél találnak a tengerpartiakhoz hasonló életfeltételeket.
A Hortobágyon fellelhető mintegy 330 madárfaj minden évszakban kínál valami érdekes látnivalót. A halastavak a legszárazabb időszakokban is állandó vízterületet biztosítanak, faunájuk pedig fontos táplálékbázis. A lehalászásukkor végrehajtott leeresztések során gerinctelen élőlényekben gazdag nedves iszapfelületek alakulnak ki. Nemzetközi hírű eseménnyé nőtte ki magát a daruvonulás, melynek során akár sokezer daru is megfigyelhető egyetlen lecsapolt halastóban. A ragadozó madarak közül a parlagi sas, a pusztai ölyv és a kék vércse fészektelepei mellett a magyar eredetmondák mitologikus madarával azonosítható kerecsensólyom is fellelhető a Hortobágyon, továbbá a puszták emblematikus nagytestű madara a túzok is megfigyelhető itt.
A tengerpartok és tundrák gyér növényzetéhez hasonló szikes puszták és tavak jellegzetes állapotának fennmaradásához a sziksó szabályzó szerepe mellett a legelő állatok jelenléte is fontos tényező. A szürkemarha-gulya mellett a rackajuh-nyájat, mangalica sertéseket, a magyar lófajtákat, a parlagi magyar baromfifajtákat és a magyar pásztorkutyákat - a pulit, a kuvaszt és a komondort is megismerhetjük a nemzeti parkban. A nemzeti parkban egy madárkórház is működik.
A Hortobágy Európa kultúrsztyeppének természetközeli állapotban fennmaradt füves és vizes élőhely rendszere, amely egyedülálló élővilága mellett a hagyományos magyar pásztorkodás emlékeit, és a hungarikumnak tekinthető állatfajták populációit is őrzi.
Hivatkozás >>