A mai magyar főváros fölé emelkedő vár, és a középkori Buda városa csak évszázadokkal a Magyar honfoglalás (896) után épült fel és lett, kisebb-nagyobb megszakításokkal, királyi székhely. Építését a tatárjárás (1241) után rendelte el IV. Béla király. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a gótikus stílusú Nagyboldogasszony templom létrehozása. A Várnegyed déli részén található királyi palota kiépítéséhez csak az Anjou dinasztiából származó Nagy Lajos látott hozzá az 1340-es években. A várost és a palotát építtetető uralkodók viszonya a budai polgárokkal nem mindig volt békés: a XIV. század elején, a történelemben egyedülálló módon, a Nagyboldogasszony templomban a Károly Róbert királyt támogató Bonifác pápát is kiátkozták a római katolikus egyházból.
A középkori palota Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár (1387–1437) korában épült ki teljes pompájában. Hunyadi Mátyás király uralkodása (1458-1490) idején, a palotában, egy csillagvizsgáló mellett, az akkori világ leghíresebb könyvtára, a Bibliotheca Corviniana is helyet kapott. Ugyancsak Mátyás király uralkodása idején, 1472-ben alakult meg Budán az első magyar nyomda. A mohácsi csatavesztés (1526) után Budát a törökök prédálták fel, és Buda főtemplomát mintegy 150 éven át dzsáminak használták.
A palota a török időkben pusztulásnak indult, majd a várat 1686-ban visszafoglaló keresztény sereg ostroma és egy lőporrobbanás is súlyosan megrongálta. Mária Terézia uralkodása (1740-1780) alatt egy kisebb barokk palota épült a romok helyén, mely a 20. század első éveiben, egy neobarokk bővítés révén nyerte el mai formáját. A II. világháború végén elszenvedett szovjet ostrom ismét megrongálta a palotakomplexumot, de a következő évtizedekben helyreállították, és ma Magyarország nemzeti könyvtárának, művészeti galériájának, valamint Budapest várostörténeti múzeumának ad otthont.
A Várnegyed déli részén található híres épületek közé tartozik a 19. század elején épült Sándor palota, melyben a Magyar Köztársaság elnökének hivatala működik. Előtte delente díszes katonai őrségváltást csodálhatunk meg. A szomszédos, 18. századi, eredetileg barokk, majd klasszicista stílusban felujított karmelita kolostorba a Miniszterelnökség fog beköltözni.
Az erődítény egykori Halász-bástyája a Nagyboldogasszony templom melletti, keleti szakaszon óvta a várat. A középkori falakra támaszkodó neoromán stílusú, a 19. század végén épített, azonos nevű korzóról páratlan kilátás nyílik a városra. Szintén a Várnegyed központi részén helyezkedik el a régi Városháza épülete, amelyet a 18. században, több középkori ház helyén építették fel.
A Várnegyed régi lakóházainak döntő része a várostromok során súlyosan megsérült vagy megsemmisült, de többet közülük helyreállítottak és látogathatóvá tettek. Az Úri utca 31. szám alatt találjuk a Várnegyed egyetlen gótikus, ráadásul emeletes lakóházát, a 37. számú barokk épület tágas udvarán pedig egy középkori lakótorony helyezkedik el.
A Várnegyed főterén, a Szentháromság téren áll a 997 és 1038 között uralkodó államalapító király, Szent István lovasszobra. Ugyanitt állították föl Hadik Andrásnak, a 3., erdélyi huszárezred egykori parancsnokának a lovasszobrát, aki huszáraival 1757-ben elfoglalta Berlint. Hadik tábornok telepítette le a kényszersorozás elől elmenekült székelyeket, és ugyancsak ő javasolta először a jogfosztott magyarországi szegényparasztok, a jobbágyok felszabadítását. Az erődítmény északnyugati sarkában, a Magyar Hadtörténeti Múzeum előtt található Kapisztrán Szent János szobra, aki a történelmi Dél-Magyarország legfontosabb erődítménye, Nándorfehérvár (ma Belgrád) 1453-as török ostromának visszaverésében játszott fontos szerepet.
Az ugyancsak központi Dísz téren áll a híres magyar huszárok, valamint a várat 1849-ben a Habsburg császár hadaitól visszafoglaló honvédek emlékműve. A Palota keleti oldalán a törököket Magyarországról kiűző Savolyai Jenő francia herceg szobrát helyezték el, a Sándor-palota mellett pedig a magyar állam ezeréves fennállása alkalmából 1896-ban állított, a magyar eredetmondák mitologikus madaráról, a turulmadárról mintázott emlékmű található.
Számos régi várfalrész és bástya a 18.-19. századi állapotában maradt fenn, több falrészletet pedig feltártak és restauráltak. Az impozáns déli rondella és a nyugati falrész bástyáin kívül számos szakasz tartogat történelmi érdekességeket. Kis emlékmű mutatja azt a helyet, ahol az 1686-os ostrom során a felszabadító keresztény seregek spanyol harcosai betörtek a török megszállás alatt levő várba.
A Várnegyed alatti mészkősziklában több mint tíz kilométer hosszú barlang- és pincerendszer húzódik, melynek a történelem során raktározásara, vízfeltárásra és hadikórháznak is használtak. A múlt század második felében atombunkerré erősítették, de a létesítmény ma már látogatható, egyik bejárata a Lovas utcában, a másik az Úri utcában található.
A Budai Várnegyed 1987 óta az UNESCO Világörökség Listáján is szerepel.