Az Alpoktól északra fekvő európai területeken először Budán jött létre jelentő humanista könyvtár. A Bibliotheca Corviniana alapítása 1460 körülre tehető, és Magyarország legendás hírű uralkodója, Hunyadi Mátyás király nevéhez fűződik. A gyűjtemény fénykorában 2000-2500 kézzel írt kódexet, valamint számos nyomtatott könyvet számlált, és a vatikáni után a világ második legnagyobb könyvtárának számított.
A szedéses-nyomásos könyvnyomtatás feltalálása (1447) előtti időkben a kézzel írott és díszített kódexek számítottak a könyvek leggyakoribb formájának. Ezek lapjai pergamenből (fehérített, vékonyított állati bőrből) vagy az akkori Európában újdonságnak számító papírból álltak. A kéziratokat kódexfestők díszítették, és sok esetben a tulajdonos, Mátyás címerét – gyűrűt tartó holló – is ráfestették az első oldalakra. A lapokat a reneszánszra jellemző iniciálékkal, indafonatos díszekkel, architektúrális elemekkel és bibliai jelenetekkel ékesítették. Az 1480-as években Budán könyvkötő műhely működött, amelyből Európában egyedülálló, metszett diszítésű bőrkötésekkel ellátott könyvek is kikerültek.
Corvináknak azokat a kódexeket és nyomtatványokat nevezzük, amelyek Mátyás király utasítására, az egykori híres könyvtár részére készültek, vagy kerültek beszerzésre. Tematikában a Corvina Könyvtár lefedte a kor reneszánsz humanista irodalmának minden rétegét. Többségük egyházi, szépirodalomi, filozófiai, csillagászati és hadtudományi írásokat tartalmaz, de a király számára írott dicsőítő költeményeket is találunk bennük. A szerzők a görög és római világ nagyjaitól a kortárs alkotókig terjednek. A könyveket a trónterem közelében, díszes könyvtárteremben őrizték.
A király halála (1490) után a könyvtár pusztulásnak indult, a megmaradt kötetek többsége a törökök prédájává vált. Összesen kb. 200 corvina maradt fenn a világ különböző könyvtáraiban. Az isztambuli szerájban fellelt corvinák a 19. század végén, szultáni ajándékként kerültek ismét a magyar állam tulajdonába. Jelenleg Magyarországon 53 corvina található. amelyek többsége az Országos Széchényi Könyvtárban és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában tekinthető meg.
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |