C-vitamin

Az egyik legszélesebb körben fogyasztott vitamin, vagyis olyan szerves vegyület, melynek kis mennyiségű bevitele nélkülözhetetlen a szervezet számára. Hiánya a sokrbut nevű betegséghez vezet, amelyet már a viking hajósok is megtapasztaltak, sőt a betegség megnevezése is tőlük származik. A vitaminok felfedezése a 20. század elejére tehető, amikor különféle élelmiszerekben két létfontosságú, akkor A és B “növekedési faktorok” nevezett, ismeretlen szerkezetű vegyületet azonosítottak, amelyek hiánybetegségeket gyógyítottak. 1912-ben született meg a “vitamin” kifejezés, tíz évre rá pedig más C-vitaminnak nevezték azt az akkor még csak a citrusfélékben és friss zöldségekben sejtett vegyületet, amely a skorbutot gyógyítja.

A C-vitamin izolálásáig Szent-Györgyi a sejtlégzéssel kapcsolatos kutatásai során jutott el. Egyik kísérletében megfigyelte, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat lassabban zajlik a vártnál. Ez valamilyen redukáló anyag jelenlétére utalt. Mivel a glükózhoz hasonló vegyületről volt szó volt, Szent-Györgyi először az "ignose" (vagyis „nemismerem cukor”) nevet adta neki, de a tudományos folyóirat szerkesztője, ahol ezt publikálni szerette volna, ezt nem fogadta el így. Ezért hexuronsavnak nevezte el az új vegyületet, utalva hat szénatomos szerkezetére. 1927-ban, Cambridge-ben végzett munkája során felismerte, hogy ez a redukáló anyag a mellékvesekéregben és a citrusfélékben egyaránt előfordul, de ahhoz, hogy a szerkezetét is megvizsgálhassa, nagyobb mennyiségre lett volna szüksége. Ezért is vált nagyon jelentőssé az a Szegeden tett felfedezése, hogy a helyi paprika sokkal többet tartalmaz ebből az anyagból, mint a citrusféle gyümölcsök (10 liter présnedvből 6,5 grammnyit állítottak elő), és a a paprikából való kinyerése is jóval egyszerűbb. Az is bizonyossá vált, hogy ezzel az anyaggal gyógyítani lehet a skorbutot. 1932-ben Szent-Györgyi a hexuronsavat azonosította a C-vitaminnal. Javaslatára a hexuronsavat a skorbut elleni hatásra utalva aszkorbinsavnak nevezték el. Szegeden a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét is kidolgozták. Szent-Györgyi a sejtlégzéssel kapcsolatos felfedezéseiért és a C-vitamin azonosításáért 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott.